Bizonyára sokunkkal előfordult már, hogy egyébként olvasni kedvelő barátunknak megpróbáltunk kölcsön adni egy jó scifit, de a barátunk már a borítót meglátva elhúzta száját, lelkesedésünket kétkedve fogadta, és ha mégis rátukmáltuk a könyvet, hogy higgye el, ez tényleg jó, pár hónapig ücsörgött rajta, majd bevallotta, hogy tőle ez tényleg nagyon távol áll. Pedig szeret olvasni, tehát nem ezzel volt a baj. Akkor mi lehet a gond? Miért nem okozott örömet neki, ami pedig bennünket olyannyira fellelkesített? Most lépjünk túl az ízlések és pofonok kérdésén, (hisz ahogy egy költő barátom fogalmazott, az ízlésekről csak pofozkodni lehet).