Bizonyára sokunkkal előfordult már, hogy egyébként olvasni kedvelő barátunknak megpróbáltunk kölcsön adni egy jó scifit, de a barátunk már a borítót meglátva elhúzta száját, lelkesedésünket kétkedve fogadta, és ha mégis rátukmáltuk a könyvet, hogy higgye el, ez tényleg jó, pár hónapig ücsörgött rajta, majd bevallotta, hogy tőle ez tényleg nagyon távol áll. Pedig szeret olvasni, tehát nem ezzel volt a baj. Akkor mi lehet a gond? Miért nem okozott örömet neki, ami pedig bennünket olyannyira fellelkesített? Most lépjünk túl az ízlések és pofonok kérdésén, (hisz ahogy egy költő barátom fogalmazott, az ízlésekről csak pofozkodni lehet).
Utolsó kommentek