Az emlékév eseményeit összefoglaló kiadvány bemutatójával és egész napos kulturális programokkal zárul a Weöres Sándor Centenáriumi Év a Művészetek Palotájában szerdán, a magyar kultúra napján, amely egyúttal a költő halálának 25. évfordulója is.
Balatoni Monika, az évadot rendező Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a szerda sajtótájékoztatón rendkívül sikeresnek értékelte a számos új kötettel, lemezzel, valamint zenei, irodalmi programokkal fémjelzett évadot.
Úgy vélte, az év gazdag könyvkiadása mutatja, milyen hozama van, ha a kormányzati szándék partnerre talál a kiadók, szerkesztők oldaláról. Az évadzáró eseményen bemutatták a centenáriumi év eseményeit összefoglaló minisztériumi kiadványt is. Balatoni Monika szavai szerint összegző kiadványnak, egyúttal kortörténeti dokumentumnak szánták a könyvet, amely az események és a kiadványok rövid bemutatása mellett arra is kitér, hogy kinek mit jelentett a Weöres-év és hogyan bontakozott ki a programokban a költő ars poeticája. Hozzátette: reméli, hogy az utókor is meríthet majd ebből a kiadványból.
Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója elmondta, hogy az intézményben egész nap események várják a látogatókat. A délelőtti gyerekprogramok után délután Bódy Gábor Psyché című, Weöres művére épülő filmjét vetítik, az ünnepi záró esten pedig fellép mások mellett a Kaláka, Sebő Ferenc együttese, Sebestyén Márta, Szalóki Ági, Lackfi János és Szabó T. Anna is.
Steinert Ágota, a Weöres-életmű szerkesztője elmondta: a centenáriumi évben lezárult a teljes, 13 kötetes életmű megjelentetése, amely magában foglalja a költő verseit és prózáját, műfordításait és színműveit is. Mint mondta, az utolsó, mintegy 700 oldalas kötetben - negyven évnyi munka eredményeként - összefoglalta azokat a verseket, amelyek a költő életében nem jelenhettek meg vagy maga Weöres Sándor nem akarta megjelentetni őket.
Elhagyott versek - Kiadatlan és az Egybegyűjtött költeményekből hiányzó versek
Utalt ugyanakkor arra, hogy biztosan léteznek még lappangó kéziratok,mivel Weöres Sándor rendszeresen elajándékozta műveit. "Azt mondta, olyan, mint egy termő almafa; miután meghozta gyümölcseit, már nincs közvetlenül köze azokhoz" - idézte fel Steinert Ágota az író, költő alkotói attitűdjét. Kiemelte azonban, hogy a családnál maradt anyag már teljesen fel van dolgozva.
Az életműkiadásról elmondta: igyekezett a Weöres-képet kicsit emberközelibbé, személyesebbé tenni, hogy a filozófiailag, intellektuálisan sokszor kihívást jelentő műveket minél többen közelebb érezhessék magukhoz. Steinert Ágota szerint Weöres Sándor világviszonylatban is jelentős költő, aki esélyes volt a Nobel-díjra is. "Úgy volt egyetemes, hogy magyar volt és úgy volt magyar, hogy egyetemes" - hangsúlyozta az irodalomtörténész, aki szerint Weöres Sándor másik fontos jellemzője "kisajátíthatatlansága".
Forrás: MTI 2014. január 22.
Utolsó kommentek